Áteresztő bél szindróma

A funkcionális medicina és a természetgyógyászati protokollok alapján az áteresztő bél szindróma (fokozott béláteresztő képesség) kezelésére az alábbi két fő étrendi modell ütközik egymással: 

Rost dús diéta    vs.    Hús-zsír diéta

1. A klasszikus természetgyógyászati irány: Az "Eliminációs és 4R" protokoll. Ez az az iskola, amit a legtöbb képzésen tanítanak. Alapelve a bélirritáció minimalizálása és a mikrobiom növényi rostokkal való táplálása. 

• Amit elhagy: Glutén, tejtermékek (tokszikus fehérjék és allergének miatt), finomított cukrok, alkohol és hüvelyesek (a lektinek miatt). 
• Amit hangsúlyoz: Gazdag növényi diverzitás (színes zöldségek), fermentált ételek (kefir, savanyú káposzta) és specifikus nyálkahártya-építők:
  • Csontleves: Kollagén-, glutamin- és glicintartalma miatt közvetlenül "ragasztja" a bélfal sejtjeit (tight junctions).
  • L-glutamin: A bélhámsejtek (enterociták) elsődleges üzemanyaga.
  • Rost és butirát: A bélbaktériumok a rostokból rövid szénláncú zsírsavakat (butirátot) termelnek, ami táplálja a vastagbél sejtjeit.

2."radikális" irány: A Paleo-Ketogén / Húsevő (Carnivore) étrend. Mostanában sok videó látható erről a neten! Ez az irányzat teljesen elveti a növényi rostokat. (Ezt én természetgyógyászként nem javaslom mégsem!) Tehát itt a tisztán hús-zsír (Carnivore / Paleo-Ketogén) irányzatról van szó. Magyarországon ezt a vonalat leginkább a Paleomedicina kutatócsoport képviseli, akik klinikailag is ezt alkalmazzák a béláteresztés megszüntetésére.

• A logika mögötte: Ha a bélfal súlyosan gyulladt és áteresztő, a növényi rostok, lektinek, oxalátok és szalicilátok (amik a növények természetes védelmi vonalai) folyamatosan dörzsölik és irritálják a sérült nyálkahártyát.
• A megoldásuk: Kizárólag jól emészthető állati fehérjék és zsírok (húsok, belsőségek, állati zsiradékok) fogyasztása hetekig. Mivel ezek szinte maradéktalanul felszívódnak a vékonybél elején, a bél alsóbb szakaszai "pihenni" tudnak, így a gyulladás gyorsan csökken.

A hagyományos természetgyógyászati képzésekkel szemben ez a megközelítés teljesen más biokémiai és élettani folyamatokra épít. Nézzük meg objektíven, mi a logikája, miért működhet, és hol vannak a buktatói! 

Miért működik a Paleomedicina kutatócsoport  szerint a hús-zsír diéta? (Az élettani háttér)

• Antigén-mentesítés (A "tökéletes" elimináció): A növények (gabonák, hüvelyesek, sőt a zöldségek is) védekező mechanizmusként lektineket, oxalátokat, szalicilátokat és fitátokat tartalmaznak. Egy egészséges bélrendszer ezeket kezeli, de egy szétesett tight junction (sejtkapcsolat) esetén ezek folyamatos immunreakciót és gyulladást tartanak fenn. A húsokból és tiszta állati zsírokból ezek teljesen hiányoznak. 
• A mechanikai irritáció teljes hiánya: A rostok – bár az egészséges bélnek kellenek – egy gyulladt, fekélyes vagy mikroszkopikusan sérült bélfalat fizikailag dörzsölnek, irritálnak. A hús és a zsír szinte 100%-ban felszívódik a vékonybél első harmadában, így a bél alsóbb szakaszai tehermentesülnek és képesek regenerálódni. 
• A ketonok gyulladáscsökkentő hatása: Szénhidrát hiányában a máj ketonesteket (főleg béta-hidroxibutirátot) termel a zsírokból. A ketonok jelzőmolekulaként működnek: gátolják az NLRP3 inflammaszómát (egy fő gyulladásos útvonalat), így radikálisan csökkentik a szisztémás gyulladást a szervezetben. 
• Közvetlen építőelemek bősége: A bélfal sejtjeinek megújulásához rengeteg aminosavra (glicin, glutamin, prolin) és koleszterinre/telített zsírra van szükség a sejtmembránok építéséhez. A hús-zsír diéta ezeket tálcán kínálja. 

Miért ütközik ez azzal, amit a természetgyógyászatban tanítanak?A klasszikus természetgyógyászat szentírásként kezeli a mikrobiom diverzitást és a butirát (vajsav) termelést. A hagyományos elmélet szerint:

Rostot kell enni → a bélbaktériumok fermentálják → rövid szénláncú zsírsavak (butirát) keletkeznek → ez táplálja a bélfalat. 

A hús-zsír diéta ezt az útvonalat teljesen kikapcsolja.
A carnivore irányzat hívei azzal érvelnek, hogy a bélfal sejtjei a rostok hiányában a véráramból felvett béta-hidroxibutirátot (ketont) használják fel üzemanyagként, így a mikrobiom által termelt vajsav (butirát) szükségtelenné válik a bélfal épségéhez.  

Hol van a csapda? (A természetgyógyászati kockázatok)

Természetgyógyászként érdemes óvatosan kezelni a videós sikersztorikat, mert a hús-zsír diétának komoly élettani ára lehet hosszú távon:

Mi történik még rost hiányban?

Rost hiányában a mikrobiom radikális és rendkívül gyors átalakuláson megy keresztül. Már 24-48 órányi tiszta hús-zsír diéta után teljesen megváltozik a bélflóra összetétele.Természetgyógyászati szempontból ez a legkritikusabb pont. Nézzük meg pontosan, mi történik odaát rostok nélkül!

1. Elhalnak a növényi rostokat bontó törzsek. A jótékony, szénhidrát- és rostbontó baktériumok (saccharolytic törzsek), mint a Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok, szó szerint éhezni kezdenek. Mivel nem kapnak utánpótlást (inulint, cellulózt, rezisztens keményítőt), a számuk drasztikusan lecsökken.

2. Drámaian elszaporodnak az epe- és fehérjebontó baktériumok. Mivel a hús és a zsír megemésztéséhez a máj hatalmas mennyiségű epesavat termel, a bélben az úgynevezett bile-tolerant (epetűrő) és fehérjebontó (proteolytic) baktériumok veszik át az uralmat.

• A győztesek: Főleg a Bacteroides, Alistipes és a Bilophila wadsworthia törzsek szaporodnak el.
• A kockázat: A Bilophila wadsworthia hidrogén-szulfidot termel, ami irritálhatja a bélnyálkahártyát, és gyulladásos bélbetegségekkel (IBD) hozható összefüggésbe.

3. A baktériumok elkezdenek "saját magukból" enni! Ez a folyamat a legveszélyesebb az áteresztő bél szindrómánál. A bélfalat egy vastag nyákréteg (mucin) védi a külvilágtól. Vannak olyan baktériumok (például az amúgy jótékony Akkermansia muciniphila), amelyek képesek ennek a nyákrétegnek a szénhidrátjaiból táplálkozni.

• Ha nincs étrendi rost, ezek a baktériumok rábuknak a bél saját védő nyákrétegére, és elkezdik lelegelni azt.
• Ha a nyákréteg elvékonyodik, a bélfal védtelenné válik a toxinokkal szemben.

4. Megszűnik a butiráttermelés (helyi szinten)! Rost hiányában a baktériumok nem tudnak rövid szénláncú zsírsavakat (acetát, propionát, butirát) termelni. A butirát (vajsav) a bélhámsejtek elsődleges helyi üzemanyaga és gyulladáscsökkentője. Akkor ez a diéta teljesen tönkreteszi a mikrobiomot? A hús-zsír diéta védelmezői (és a klinikai tapasztalatok egy része) szerint nem feltétlenül erről van szó, hanem egy alternatív egyensúlyról:

• Aminosav-alapú fermentáció: A bélflóra átáll a fehérjék (aminosavak) fermentálására. Ebből is keletkeznek rövid szénláncú zsírsavak (pl. izobutirát, izovalerát), bár ezek hatása még kevésbé kutatott.
• A diverzitás nem minden: A carnivore elmélet szerint a mikrobiom diverzitása (sokszínűsége) csak akkor fontos, ha sokféle növényi toxint kell lebontani. Ha nincs növény, nem kell sokféle baktérium sem.

Fontos!: Rost hiányában a mikrobiom diverzitása összeomlik, és egy tisztán fehérje- és epetűrő flóra alakul ki. Ezért veszélyes, ha valaki ezt a diétát hónapokig vagy évekig csinálja, majd hirtelen megeszik egy almát vagy egy tál salátát: a bélflórája már teljesen képtelen lesz feldolgozni a rostokat, ami brutális puffadáshoz, görcsökhöz és visszaeséshez vezet.Ha egy páciensnél mégis ezt a radikális hús-zsír terápiát alkalmazzák a bélfal összeforrasztására, a gyógyulás után a növényi rostokat szigorúan fokozatosan, mikrodózisokban kell visszavezetni, hogy a mikrobiomnak legyen ideje újra felépíteni a rostbontó törzseket.

Összegzés természetgyógyász szemmel!

A hús-zsír diéta nem hülyeség, hanem egy rendkívül radikális, terápiás intervenció. Úgy érdemes rá tekinteni, mint a gipszre egy törött lábon. Ha a bélrendszer annyira sérült (pl. súlyos Crohn, colitis vagy extrém IBS/áteresztő bél), hogy semmit nem bír el, a hús-zsír diéta 2-4 hétre zseniális "gipszként" funkcionálhat, mert lekapcsolja az irritációt és hagyja a bélfalat összeforrni. Hosszú távú életmódként azonban a mikrobiom kiéheztetése miatt komoly kockázatokat hordoz. 

Ha a hús diéta mellett döntesz mégis, azt fokozott orvosi kontroll mellett ajánljuk! Otthon egyedül semmiképpen ne vágj bele! Első körben úgy tűnhet mintha fellélegezne a szervezeted, de egy hónap vagy több hónap elteltével komoly kockázatai lehetnek! Amint a fentiekben olvastad!